Öt tipp egy egynapos kirándulásra

2021.03.02

TIHANY, CSOPAK, SZILVÁSVÁRAD, CSÓKAKŐ, VELENCE

Nincs időd szabadságra? A mai blogban elmondom, hogyan lehet a legtöbbet kihozni egy rövid, egynapos kirándulásból. Csomagold be a táskád! Tudod, sapka, sál :D

Hogy szeretnél elindulni? Legegyszerűbb ugye megtankolni az autódat és hajrá. Megesik azonban, hogy az autó szerelőnél van, vagy valaki nem vezet... ilyenkor simán felülünk a tömegközlekedésre, vagy  www.oszkar.hu telekocsi szolgálat (mostanában így mentem le Egerbe például, odafelé busszal, vissza Oszkár telekocsi, de ezek mind külön élmények és jó fej emberekkel hoz össze a Sors:)

Tihany

Nem arra szakosodott a weboldalam, hogy útikönyvet írjak, hanem inkább saját élményből szeretnék meríteni. Azonban ma kicsit kivételt teszek és kölcsönveszek néhány infot a Wikipédia oldaláról. Valamiért mindig külföldre vágyunk, de itthon is megannyi szépség van, főleg ha szem előtt tartjuk az évszakok és helyek adottságait, figyelembe vesszük a virágzási időszakokat (lásd jeli arborétum Rhododendron virágzása, stb...), vagy az is elég lehet, ha csak a napszakokra koncentrálunk, ha éppen fotózni megyünk valahova.

"Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táji és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Nevének eredete valószínűleg a szláv csend ("tiho") szóban keresendő. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.

Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.[4]

A félsziget alapzatát a Pannon-tengerből származó sárgás-fehér homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel." (forrás: Wikipédia)

A fényképeim között ott egy kis szobrocska, amely a tihanyi apátsági templomhoz vezető Pisky sétányon van. Ez Kolodko Mihály kárpátaljai szobrászművész (Ungváron született, anyai ágon magyar származású) műve, Gombóc Aurtúr miniatűr bronzba öntött mása. Gombóc Artúrt ugye Pom Pomból, Csukás István által megírt meséből ismerjük, akit Sajdik Ferenc álmodott meg rajzfigurának.

A miniszobrairól jól ismert művész készített már pici alkotást többek között Mekk Mesterről, a Kockásfülű Nyúlról, a nagy ho-ho-horgász híres csalijáról, Rejtő Jenő 14 karátos autójától, de Rubik Ernő zseniális találmányát, a bűvös kockát is megformálta. Alkotásaival az a célja, hogy viccesen, játékosan, mindig valamilyen csavarral állítson emléket mesehősöknek, hírességeknek vagy művészeknek. Ennek is utána lehet keresni, akit érdekel részletesebben. Akár országos túrát is szervezhetünk, hogy begyűjtsük ezeket a helyeket :D

Néhány szót persze ejtsünk az Apátságról is. A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Jelenleg önálló monostor a Magyar Bencés Kongregáció részeként. Mi éppen akkor jártunk ott, amikor mise volt, így bementünk.

Mindenkinek ajánlom, hogy tegyen egy nagy sétát az Apátság körül, gyönyörű panoráma tárul elénk. Ezután a kikötőt is érdemes megnézni, mert ott is találkozhatsz jó fej horgászokkal és gyönyörű képeket készíthetsz a naplementéről.

Csopak

Csopakról mit szeretnénk tudni? 'Csopak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott." Ezzel rövidre is zárom a Wikipédia ismeretterjesztő részét, aki szeretne utánanéz :D

Jó kis túrákat lehet szervezni a szőlősoron fönt, mert a panoráma pazar. A Csákány-hegyi kilátóba pedig föl lehet menni (a kocsi leparkolása után a temető mellett) laza egy órás sétával. Ha a partról indulsz gyalogosan, számolj rá még két órát legalább (oda-vissza) .

A csopaki strand közismert és színvonalas a nyári időszakban, de az összes évszaknak megvan a szépsége. Összeköthető egy jó kis Balaton parti séta a Tihany túrával is tavaszi időszakban, amikor még nem fizetős a strandra való bejutás.

A képekről láthatjátok, hogy jó kis horgász és hajótúrákat is lehet tenni a víz szerelmeseinek, persze jöhet SUP, kajak vagy akármi, csak vízen legyünk:) Itt is lehet szállást foglalni rajtam keresztül, sőt lehet, hogy még egy vezetett viziturat is beszervezhetünk a naplementében.

Na kinek a kezében van a bor? :D


Szilvásvárad - Szalajka-völgy

"A Szalajka-völgy Szilvásváradon található. A Bükk-vidék egyik legszebb, a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része.

A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett kálium-karbonát (hamuzsír) égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van.

A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.

A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át. A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama). A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő." Wikipedia

Az utolsó képen a Bélapátfalván található tó látható, ami horgászok és a turisták kedvelt kirándulóhelye és valamikor a cementgyár vízellátására szolgált. Mára igazi horgászparadicsommá vált, emellett a környék egyik legnépszerűbb pihenőhelye, partján egymást érik a hangulatos hétvégi házak, kiadó szálláshelyek.

Hogy hogyan kerültem oda? Egyszer majd elmesélem:)


Csókakő

"Csókakő vára a Fejér megyei Csókakő nevezetessége, a megye egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára. Székesfehérvártól északnyugati irányba haladva, már messziről az utazók szemébe tűnik a vár, ami a Vértes hegység szélén, a 479 m magas Csóka-hegy oldalában, egy sziklaplatón épült. Stratégiailag kedvező fekvésű, mivel a mai 81-es út előzményét, a Gaja-patak völgyében haladó utat ellenőrizte. (Ez az út azonos a tihanyi alapítólevélben említett "hadút"-tal.)" Forrás: Wikipedia

A vár alatt található egy óriási parkoló és egy jó kis kürtőskalács sütöde:) Balra indulva egy aszfaltos út vezet fel a várhoz, az irányt táblák jelzik. Itt kb. 15 perc alatt kényelmesen felsétálhatunk, de a sportosabbak választhatják a rövidebb, ám meredekebb útvonalat is. A parkolóból induló ösvény az erdőn át vezet. A Kék jelzést követve előbb egy szurdokszerű völgyben sétálunk, majd balra meredeken vezet felfelé egy lépcső, amelynek végén egy sziklaszoroson át érkezünk meg a vár bejáratához.

A várból csodálatos kilátás nyílik a Móri árokra és borvidékre, illetve a Keleti-Bakonyra. Szuper helyi idegenvezetőm volt, aki elmesélte, hogy a várat most újították föl az utóbbi években (a Csókakői Várbarátok Társasága jelentős anyagi támogatásával), előtte az 1950-es években szinte életveszélyesen romos állapotban állt már. Mindenkinek ajánlom, hogy menjen el és nézze meg. Most már az erdő is zöldben fog pompázni hamarosan, tehát túrával egybekötött várlátogatás egy kürtőskaláccsal megspékelve:) jól hangzik, ugye?


Velence

És ismét a víz szerelmeseinek, mint amilyen én vagyok :D Itt a nagy wikipédiázgatásban nehogy az olaszországi velencét rakjam ide :D "Velence város Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.[6] Gyorsan fejlődő, országos jelentőségű fürdőváros, mely főként a Velencei-tónak, valamint két nagyváros, Budapest és Székesfehérvár közelségének köszönheti gazdaságának és népességének jó ütemű növekedését." Forrás: Wikipédia

Itt amit érdemes szerintem megnézni, a Bence-hegyi kilátó, amit 2018-ban adtak át (fizetős, azt hiszem 500 HUF). Bencze Istvánról, a környék első sikeres szőlőtermesztőjéről elnevezett Bence-hegyen 1988-ig már állt kilátó, konkrétan egy korábbi olajfúró torony. Ezt 1988-ban, miután egy német turista lezuhant róla, felrobbantották - egyszerűen lebontani ugyanis a szerkezete miatt nem lehetett, írja "A Bence-hegyi kilátó" című helytörténeti kiadvány. Nem csak az egész Velencei-tavat, hanem távolabb a Budai-hegységet, és a Vértes, sőt még a Bakony egy csücskét is megcsodálhatjuk, ha elég tiszta az idő.

A másik kihagyhatatlan látványosság a Velence korzó. Itt végigsétálhatsz, ehetsz egy lángost, kiülhetsz a partra olvasni, vagy csak bámészkodni, nézni a naplementét, vagy a napfelkeltét... Szuper hangulata van a helynek.